egyházi hivatal, egyházi tisztség (lat. officium ecclesiasticum): isteni vagy egyházi rendeléssel, tartós jelleggel alapított, lelki célt szolgáló feladatkör (munus) (145.k. 1.§, vö. PO 20b). - 1. Az ~ lényeges tulajdonságai. a) A feladatkör kötelességek és jogok meghatározott összessége. b) Az isteni v. egyházi "rendelés" határozza meg a feladatkör tartalmát és határait. Vannak olyan ~ok, amelyek isteni rendelkezésből fakadnak, nevezetesen a →pápa (vö. 331.k.) és a →püspök (vö. 375.k. 1.§) hivatala, de az ilyen hivatalokhoz tartozó jogok és kötelességek tartalmát is pontosabban megjelölheti az Egyh. intézkedése, amint ez pl. a mpp. hivatal tört. fejlődéséből is látható. Az ~ alapítása az egyh. hatóság feladata, így pl. ennek közreműködése nélkül magánszemélyek nem hozhatnak létre ~t az egyh-ban. - c) A tartósság azt jelenti, hogy az illető feladatcsoport akkor is tovább létezik, ha éppen senki sincs, akire ezek a feladatok rá lennének bízva. Ilyenkor az ~ üresedésben van (pl. az egyhm. megyéspüspöki tisztsége a mpp. halálával megürül). - d) A lelki cél az egyh. sajátos célja, ezért az ~ feltétele, hogy részvételt jelentsen az Egyh. küldetésének megvalósításában, akár a tanítás, akár a megszentelés, akár a kormányzás ter-én. Ez a részvétel azonban lehet közvetett is, pl. az egyh. anyagi javak kezelése. - A CIC 1917. szűkebb és tágabb értelemben vett hivatalt különböztetett meg (145.k. 1.§): tágabb értelemben minden lelki célból gyakorolt feladat ~ volt; szűkebb értelemben viszont csak az isteni v. egyh. rendelkezéssel, tartósan alapított feladatkör, amelyet a kánonok előírásai szerint ruháztak valakire, és amely a rendi v. a joghatósági hatalomban való részesedéssel járt. A CIC 1983 újdonsága, hogy a rendi v. a kormányzati hatalomban való részesedést nem kívánja meg. Tehát világiak által betölthető tisztségek is számíthatnak ~nak (228.k. 1.§, vö. LG 33c, 35d, 37c; PO 9b). - 2. Alapítása (constitutio). Az ~ ált. jogi formájának, vagyis a vele járó tipikus kötelességeknek és jogoknak a meghatározása gyakran elválik a konkrét ~ megalapítását tartalmazó intézkedéstől, mely pontosan megszabja az ~ gyakorlásának területi és személyi határait. Vagyis más pl. a plnosi feladatkör ált. meghatározása (amit a CIC-ben találunk), és más egy konkrét pléb. megalapítása. Az ~lal járó kötelességeket és jogokat többnyire azok a jogszabályok határozzák meg, amelyek az ~t v. legalább annak ált. típusát (pl. a plnos ~át) megalapítják. Előfordulhat azonban az is, hogy az ~ jogkörét az illetékes egyh. hatóságnak az a határozata szabja meg, amely a konkrét ~t megalapítja és egyben rábízza valakire (145.k. 2.§). Ebből az is következik, hogy a jogban ált. formában megalakított ~okon kívül határozati úton másokat is lehet alapítani. - 3. Az ~ megváltozása és megszűnése. Az ~ feladatkörei módosulhatnak (pl. az ~ok egyesítésével, felosztásával, illetékességük határainak v. a hozzájuk tartozó teendőknek a megváltoztatásával), sőt teljesen meg is szűnhetnek. Ezek az átalakulások gyakran közvetve mennek végbe. Ha az ~ hatásköre egy meghatározott szervezeti egységre terjed ki, ennek módosulása az ~ illetékességének határait is megváltoztatja (vö. 431.k. 3.§, 449.k. 1.§, 515.k. 2.§). Az ~ megváltoztatására v. megszüntetésére ált. az a hatóság illetékes, aki az illető ~t létesíti (vö. 148.k.). - 4. Az ~ megüresedik ha elveszti birtokosát, v. a hivatal viselőjének elhalálozása v. törvényes holtnak nyilvánítása által, v. az →egyházi hivatal elvesztésével. E.P.

Periodica 1989:411. (Erdő Péter: Ministerium, munus et officium in CIC). - Erdő 1991:124.